The Royal Opera
VARÁZSFUVOLA – Mozart
ÉLŐ: 2017. szeptember 20., szerda 20.15

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA 10 PERC, EGY SZÜNETTEL | NÉMETÜL, ANGOL FELIRATTAL

Julia Jones vezényli David McVicar lenyűgöző rendezésében Mozart A varázsfuvoláját. A parádés szereposztásra garancia Roderick Williams Papagenója.

Pamina: Siobhan Stagg
Tamino: Mauro Peter
Papageno: Roderick Williams
Papagena: Christina Gansch
Sarastro: Mika Kares
az Éj királynője: Sabine Devieilhe

Mozart fantasztikus daljátéka, A varázsfuvola David McVicar parádés rendezésében John Macfarlane pompás díszletei közt elevenedik meg. Tamino herceg megfogadja az Éj királynőjének, hogy felszabadítja lányát, Paminát Sarastro varázshatalma alól. El is indul a hercegnő keresésére, társa a madarász Papageno,… de rá kell jönnie, nem minden az, aminek látszik. David McVicar hagyománytisztelő rendezése egyszerre ragadja meg Mozart művének komoly és komikus voltát. A nézőket egy olyan mesebirodalomba kíséri, amely telis-tele táncoló állatokkal, repülő szerkezetekkel és valószerűtlenül csillagos égbolttal. A háttér gazdagsága jól illeszkedik Mozart librettóának sokrétűségéhez: az Éj királynőjének csillogó kolaratúra szoprán áriáitól Tamino és Pamina lírai szerelmi kettősein át Papaeno szívélyes népdal-utánzataiig. Azon túl, hogy A varázsfuvola komédia, erőteljesen megjelenik benne Mozart mély spirituális meggyőződése is: a felvilágosodás szellemisége, a tudásvágy és az erényes életre való törekvés áll ezen elbűvölő mese középpontjában. A varázsfuvola azonnal rabul ejtette korának közönségét. Mozart feltételezhetően legfőbb vetélytársa, Salieri „operone”-nak, azaz nagy, jelentős, nagyszabású operának nevezte.

Sajtófotó: David McVicar A varázsfuvola rendezése a The Royal Opera számára. ©ROH
2015. Fotós: Mark Douet.

The Royal Opera
BOHÉMÉLET – Puccini (új produkció)
ÉLŐ: 2017. október 5., kedd 20.15

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 35 PERC, EGY SZÜNETTEL | OLASZUL, ANGOL FELIRATTAL

Puccini szenvedélyes operáját Antonio Pappano vezényli. A jelentős szerepeket Richard Jones új rendezésében olyan ifjú titánok kapták, mint Nicole Car, Michael Fabiano vagy Mariusz Kwiecień.

Mimì: Nicole Car
Rodolphe: Michael Fabiano
Marcel: Mariusz Kwiecień

Amikor Rodolphe, a nincstelen költő először találkozik Mimìvel, a hímzőlánnyal, azonnal egymásba szeretnek. Kapcsolatukat beárnyékolja, hogy Rodolphe rájön, Mimì súlyos beteg. Az elismert rendező, Richard Jones (Borisz Godunov, Triptichon) rendezi a Bohémélet új színrevitelét. Az opera, amely ellenálhatatlan keveréke a heves, maró gúnynak és a tragédiának, fiatal művészek egy csoportjának életére koncentrál, akik a 19. század fővárosában, Párizsban, annak is a bohém negyedében nyomorognak. Jones rá jellemzően, részletgazdagon bontja ki ezt a klasszikus történetet, míg Stewart Laing szemet gyönyörködtető, az 1850-es éveket idéző díszletbe helyezi. Azzal, hogy Puccini romantikusan ábrázolta a bohémek Párizsát és ilyen melodikus zenét írt, szerelmi szálát pedig a mindennapokból kölcsönözte, azonnal meghódította a közönség szívét szerte a világon: a Bohémélet az egyik legnépszrűbb operává vált. A Covent Gardenben először 1897-ben mutatták be, és azóta több mint ötszáz előadást megért.

Sajtófotó: Az AKA látványterve (©ROH, 2017)
a Richard Jones által a Royal Opera számára
rendezett Bohémélethez.

The Royal Ballet
ALICE CSODAORSZÁGBAN – Christopher Wheeldon
ÉLŐ: 2017. október 23., hétfő 20.15

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 50 PERC, KÉT SZÜNETTEL

Kövessük Alice útját a nyúlodún keresztül Christopher Wheeldon rendkívül látványos balettjében, melyet Lewis Carroll népszerű gyermekregénye inspirált!

Koreográfia: Christopher Wheeldon
Zene: Joby Talbot
Táncosok: Adatközlés később

Egy napos délután szervezett kerti összejövetelen Alice meglepetve látja, hogy szülei barátja, Lewis Carroll fehér nyúllá változik! Amikor követi a nyulat az odújába, minden egyre jobban összekuszálódik. Alice Csodaországban rengeteg furcsa termetménnyel találkozik. A vonzó Kör Bubi, akit állítólagos tortalabrás miatt üldöznek, rabul ejti a szívét. Egyik félreértés követi a másikat. Egyszer csak Alice felébred, és a kerti mulatságon találja magát. Hát mindez álom volt csupán? Christopher Wheeldon Alice Csodaországban című balettje 2011-ben robbant be a balettvilágba élénk színeivel, rabul ejtő színpadi látványvilágával, egyszerre újító és igényes koreográfiájával. Joby Talbot zenéje a jelenkori hangzásvilágból merít, de felfedezhetőek a 19. századi balettek fülbemászó, mozdulatokat előhívó dallamai is. Bob Crowley elszabadult fantáziája mindent bevet ‒ a bábművészettől a videoművészetig ‒, hogy elhitesse, létezik Csodaország. Alice egy csomó, azonnal felismerhető szereplővel találkozik: a rettenetesen bosszús Szív Királynőjétől kezdve ‒ aki a Csipkerózsika híres Rózsa adagióját parodizálja ‒, a kártyajátékos balettkaron és a tekergőző lepkehernyón át a dzsiggelő, őrült Kalaposig. A balett részletgazdagon, már-már élethűen tükrözi Lewis Carroll történetének komor, groteszk oldalát is: a feneketlen felfordulást a konyhában; a hátborzongató, testetlen macskafejet, Vigyori Urat; valamint a lebegő teadélutánt. Ezen válogatott hozzávalókból a The Royal Ballet egyik legkitűnőbb előadását főzték ki, amely receptben az élvonalbeli táncművészet és a családi szórakoztatás egyaránt domináns.

Sajtófotó: a The Royal Ballet-ban
Christopher Wheeldon Alice Csodaországban
című produkciójában Laura Morera táncolja
a Szív Királynője szerepét.
©Johan Persson/Royal Opera House, 2013

The Royal Ballet
A DIÓTÖRŐ – Peter Wright
ÉLŐ: 2017. december 5., kedd 20.15

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 15 PERC, EGY SZÜNETTEL

Egy kislány varezserővel bíró ajándéka fantasztikus karácsonyi kalandba keveri tulajdonosát ebben a Csajkovszkij pazar librettójára komponált, csodálatos klasszikus balettben.

Koreográfia: Peter Wright, Lev Ivanov nyomán
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Eredeti forgatókönyv: Marius Petipa
Táncosok: Adatközlés később

Az ifjú Clara szenteste guggolva játszik kedvenc ajándékával, a diótörővel. A titokzatos varázsló, Drosselmeyer alig várja, hogy teljesen elkápráztassa egy mesés kalanddal! Miután legyőzte az Egérkirályt, a diótörő Clarával együtt elutazik a Hó birodalmába, az Édességek birodalmába, ahol Cukrozott Szilva tündér csodálatosan gazdag táncbemutatóval szórakoztatja őket. Hazaérve Clara meg van róla győződve, hogy csak álmodta az egészet. De hiszen ráismer Drosselmeyer
unokaöccsére! Peter Wright már-már tökéletes balettje a The Royal Ballet legtartósabb és legelbűvölőbb A diótörő változata. Lev Ivanov 1892-es, pazar korhű díszletekkel, táncoló hópelyhekkel, varázslatos színpadtechnikával színre vitt balettje remek karácsonyi szórakozássá vált. Csajkovszkij nagyszabású és rendkívül kellemes melódiáit tömegek ismerik! Az E.T.A. Hoffmann kisregény inspirálta balett egy nyüzsgő karácsonyi fogadással kezdődik, melynek Viktória korabeli részleteit pazaran mutatják be Julia Trevelyan Oman részletgazdag díszletei és jelmezei. Wright koreográfiája zseniálisan ötvözi az ősbalett fennmaradt elemeit, beleértve Cukrozott Szilva tündér és hercege éteri pas de deux-jét. Ugyanakkor azzal, hogy Clara és Diótörő herceg kapcsolatára nagy hangsúlyt fektet, ez a produkció finoman az első szerelem ártatlanságát is érzékelteti.

Sajtófotó: Meaghan Grace Hinkis A diótörő Claráját táncolja a
The Royal Ballet-ben ©ROH/Tristram Kenton, 2013.
Fotó: AKA ©ROH 2016.

The Royal Opera
RIGOLETTO – Verdi
ÉLŐ: 2018. január 16., kedd 20.15

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 45 PERC, EGY SZÜNETTEL | OLASZUL, ANGOL FELIRATTAL

Alexander Joel vezényli David McVicar kritikusok által elismert rendezésében Verdi máig erős mondanivalójú, tragikus operáját. A kitűnő énekesekből álló szólisták között találjuk Dimitri Plataniast, Lucy Crowe-t és Michael Fabianót.

A manuai herceg: Michael Fabiano
Rigoletto: Dimitri Platanias
Gilda: Lucy Crowe
Sparafucile: Andrea Mastroni
Maddalena: Nadia Krasteva
Giovanna: Kathleen Wilkinson

Az ártatlan lélek elbukása a központi témája Verdi fajsúlyos tragédiájának, mely David McVicar rendezésében kerül újra a The Royal Opera színpadára. Rigolettót, a szabados elvű mantovai gróf udvari bolondját megátkozza a gróf egyik áldozatának apja, amiért a bolond tiszteletlenül, harsányan kinevette a kárt vallottat. Amikor a gróf immár Rigoletto lányát, Gildát csábítja el, úgy tűnik, az átok beteljesül. David McVicar rendezésének centrumában a mantovai udvar kegytlensége áll. Pompásan öltözött udvaroncok féktelen jókedvvel mulatoznak, folytatnak orgiákat Verdi részegítő, vad tánczenéjére. Az opera sok melódiája közül kiragyog a La donna è mobile érzéki ritmusával, amelyben a gróf elárulja, hogy megveti a nőket; Gilda érzékeny, szomorú kettőse Rigolettóval és a gróffal; továbbá a fergeteges, III. felvonásbeli kvartet, mely csodálatos harmóniában mossa össze a négy hangot, miközben a történet tragikus vége felé sodródik. Giuseppe Verdi 1855-ben azt írja, hogy a Rigoletto a legjobb operája. Át kellett magát verekednie a cenzúrán, hogy bemutathassa ‒ ugyanis a cenzor nem szívesen látott színpadon egy erkölcstelen uralkodót ‒, de az 1851-es kitörő siker Verdit igazolta. A Rigolettót 250 alkalommal játszották a rá következő 10 évben, és máig az egyik legnépszerűbb opera maradt.

Sajtófotó: David McVicar Rigoletto rendezése
a The Royal Opera számára
© 2014 ROH/Catherine Ashmore

The Royal Opera
TOSCA – Puccini
ÉLŐ: 2018. február 7., szerda 20.15

Dráma, szenvedély és mesés muzsika – Puccini operába öltöztetett detektívtörténete egyike a legnagyobb operaélményeknek. Dan Ettinger karmesteri pálcája alatt olyan operacsillagok szólalnak meg, mint Adrianne Pieczonka, Joseph Calleja vagy Gerald Finley.

Floria Tosca: Adrianne Pieczonka
Mario Cavaradossi: Joseph Calleja
Scarpia báró: Gerald Finley
Spoletta: Aled Hall
Cesare Angelotti: Simon Shibambu

A Tosca jelen operaévadunk egyik tündöklő csillaga. Az első, baljós akkordtól kezdve szinte tapinthatóvá válik a politikai zavargás és rettegés légköre. Jonathan Kent The Royal Opera-beli rendezése az 1800-as évek Rómájának vészterhes politikai időszakában játszódik. Scarpia, a titkosrendőrség vezetője ‒ minden operaszereplők leggonoszabbika ‒, könyörtelenül üldözi és halálra kínozza az állam ellenségeit. Komor, démoni áriái éles ellentétben állnak Tosca és Cavaradossi idealizált szerelmi kettőseivel, az olyan éteri áriákkal, mint a Vissi d’arte és az E lucevan le stelle. Giacomo Puccini tragédiája meghódította az 1900-as premier közönségét, és máig méltán az egyik leggyakrabban játszott opera maradt: megkapó cselekményének és fantasztikus zenéjének köszönhetően. A produkció látványos volta miatt ‒ gyertyafény megvilágította templombelső, Scarpia nyomasztó dolgozószobája és titkos kínzókamrája, valamint a római napfelkelte idézte túlzott optimizmus ‒ a könyörtelen végkifejlet néha enged a szorításából. Puccini gondosan mérlegelt hangjegyei ugyanolyan precízen kívánják megteremteni a valóság illúzióját egy távoli ágyúdörgés, mint az I. felvonásbeli Te Deum harangzúgása vagy a kivégzőosztag sortűze esetén.

Sajtófotó: Jonathan Kent Tosca rendezése
a The Royal Opera számára
©Catherine Ashmore/ROH 2011

The Royal Ballet
TÉLI REGE – Christopher Wheeldon
ÉLŐ: 2018. február 28., szerda 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. március 4., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA, KÉT SZÜNETTEL

Shakespeare szeretetről és veszteségről szóló meséje szépséges táncdrámává szelídül Christopher Wheeldon balettadaptációjában, melyhez Joby Talbot írt zenét.

Koreográfia: Christopher Wheeldon
Forgatókönyv: Christopher Wheeldon és Joby Talbot
Zene: Joby Talbot
Táncosok: Adatközlés később

Christopher Wheeldon, a The Royal Ballet egyik művészeti vezetője 2014-ben vitte színre a The Royal Ballet művészeivel Shakespeare utolsó románcát, a Téli regét. Az Alice Csodaországban hangos sikeréhez hasonlóan a Téi rege is vastapsot kapott a premieren. A kritikusok és a nagyközönség egyaránt elismerte intelligens, kivételes, érzelmekben gazdag koreográfiájáért, melyhez kitűnő tánctudás párosult. Ma már tömegek tartják egyfajta modern balettklasszikusnak. A cselekmény egy házasság mindent felőrlő féltékenység miatti megromlásától egy gyermek elhagyásán át egy látszólag reménytelen szerelemig ível. De a lelkiismeretfurdalás és az őszinte megbánás ‒ valamint egy csodás „feltámadás” ‒ eredményeként a megbocsátás és a megvigasztalódás a végkifejlet. Bob Crowley erős érzelmeket kiváltó díszletei és jelmezei, valamint Joby Talbot hangulatfestő zenéje a Téli regét a modern narratív balett élvonalába emeli.

Sajtófotó: A The Royal Ballet tánckara
Christopher Wheeldon Téli rege balettjében
©ROH/Johan Persson, 2014

The Royal Opera
CARMEN – Bizet
ÉLŐ: 2018. március 6., kedd 19.45 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. március 11., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA 20 PERC, EGY SZÜNETTEL | FRANCIÁUL, ANGOL FELIRATTAL

Barrie Kosky felkavaró és merész rendezésében Bizet klasszikus francia operájának címszerepét Anna Goryachova énekli.

Carmen: Anna Goryachova
Don José: Francesco Meli
Escamillo: Kostas Smoriginas
Micaela: Anett Fritsch
Zuniga: David Soar

A Carmen a francia komponista, Georges Bizet, sőt az operairodalom egyik legismertebb műve. A Habanera és a Torreádor dala utcán fütyülhető slágerré váltak, ami igazán kevés áriával esik meg. Az opera fülledt erotikája, szenvedélyessége és erőszakossága kezdetben soknak bizonyult a színpadon, ezért aztán az 1875-ös premier a kritikusok véleménye alapján is bukásnak számított. Mivel Bizet nem sokra rá elhunyt, nem érhette meg Carmenjének kivételes sikerét: csak a Covent Garden színpadán több mint ötszázszor adták már elő! Ez az örökzöld opera vérátömlesztésen ment keresztül Barrie Kosky erőszaktól terhelt rendezésében, melyet eredetileg a Frankfurti Operaház megbízásából készített. Az ausztrál rendező a ma legkeresettebb operarendezők közé számít, akinek Royal Opera-beli karrierje a 2016-os Sosztakovics Az orr-ral indult, amit kitörő lelkesedéssel fogadtak. A Carmenből egy, a hagyományokkal nyíltan szembemenő előadás született ‒ a librettóba olyan, Bizet által komponált, de nem az operához tartozó zenei témákat is beemelt, amelyekkel az opera mindenkor legérdekesebb központi figurájának jellemét újabb elemekkel tudta gazdagítani.

Sajtófotó: A Barrie Kosky rendezte Carmen
©2016 M. Ritterhaus az Oper Frankfurtból

The Royal Ballet
BERNSTEIN CENTENÁRIUM – HÁROM BALETT
ÉLŐ: 2018. március 27., kedd 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. április 1., vasárnap 15.00 Puskin mozi

A Royal Ballet Leonard Bernstein születésének századik évfordulójára emlékezik Bernstein-kompozíciókból álló estjével, melynek koreográfusai: Wayne McGregor, Liam Scarlett és Christopher Wheeldon.

Koreográfia: Wayne McGregor, Liam Scarlett, Christopher Wheeldon
Zene: Leonard Bernstein
Táncosok: Adatközlés később

Leonard Bernstein az egyik első amerikai klasszikus zeneszerző, aki a nagyközönség és a kritikusok elismerését is kivívta. Forrásai sokfélék: a dzsessztől a modernizmuson át, a zsidó zenei hagyományokon át a Broadway musicalekig. Sok Bernstein szerzeményre remekül lehet táncolni is! Jerome Robbinsszal tartósan együtt dolgozott, együtt szerezték a Fancy Free és a West Side Story zenéjét. Hogy a zeneszerző születésének 100. évfordulójáról megemlékezzünk, a The Royal Ballet most egy estére összehívott három koreográfust ‒ akik korábban már koreografáltak Bernstein művet ‒, hogy a mester zenéjének sokoldalúságát és táncolhatóságát bizonyítsák. A program két világpremiert tartalmaz. Az egyik alkotója Wayne McGregor rezidens koreográfus; a másiké Christopher Wheeldon művészeti vezető. Mindketten először merülnek bele ennyire a Bernstein életműbe. A program csúcspontját Liam Scarlett rezidens művész első felújítása, a 2014-ben koreografált A nyugtalanság kora alkotja, mely Bernstein létösszegző Második szimfóniájára született. Mind a szimfóniát, mind a belőle született balettet W.H. Auden mesteri modernista költeménye inspirálta, mely a II. világháborút követő kiábrándultság és bizonytalanság légkörét ellenpontozta.

Sajtófotó: Tristan Dyer a Liam Scarlett koreografálta
A nyugtalanság kora balettben.
©ROH 2014. Fotós: Bill Cooper.

The Royal Opera
MACBETH – Verdi

ÉLŐ: 2018. április 4., szerda 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. április 8., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA 20 PERC, EGY SZÜNETTEL | OLASZUL, ANGOL FELIRATTAL

Verdi Shakespeare tragédia ihlette operáját Antonio Pappano vezényli, olyan fantasztikus stáb élén, mint a ragyogó Anna Nyetrebko, Željko Lučić és Ildebrando D’Arcangelo.

Macbeth: Željko Lučić
Lady Macbeth: Anna Nyetrebko
Banquo: Ildebrando D’Arcangelo
Macduff: Yusif Eyvazov
Udvarhölgy: Francesca Chiejina
Malcolm: Konu Kim
Orvos: Simon Shibambu

Verdi egy életen át rabja volt Shakespeare műveinek. Ez a szerelem a Macbethtel kezdődött, azzal a darabbal, amelyet „az emberiség egyik legnagyobb alkotásá”-nak tartott. Librettistájával, Francesco Maria Piavéval Verdi arra vállalkozik, hogy „valami rendkívülit” hozzon létre. Zsenialitásuk a librettó minden hangjegyében felismerhető. Verdi e darabjában a legteátrálisabb: démoni energiáktól duzzad. A hadvezér Macbeth Skócia királyának oldalán harcol, azonban ‒ amikor boszorka küldöttek azt jósolják, hogy maga is király lesz ‒ könyörtelen ambíció sarkallja őt és feleségét szörnyű tettek elkövetésére. A gyilkosságok árán valóban király lesz, de intrikák és mészárlás fémjelzik rövid, elátkozott uralmát. A boszorkák egy másik jóslata is teljesül: Macbeth és felesége életüket vesztik, és győzedelmeskedik az igazság. Phyllida Lloyd a The Royal Opera számára rendezett, 2002-es produkciója gazdagon árnyalt; a fekete, a vörös és az arany színek dominálnak benne. A boszorkákat Anthony Ward jelmeztervező furcsa, bíbor turbános teremtményeknek álmodta meg, akik minden időkben a Sors küldöttei. Lloyd Macbeth gyermektelenség miatti mély fájdalmát érzi meghúzódni a szörnyű tettek hátterében. A The Royal Opera jelen előadása Verdi 1865-ös, párizsi opera-átdolgozását vette alapul, amelyben szerepel Lady Macbeth izgalmas La luce langue áriája.

Sajtófotó: A boszorkák kara Verdi Macbethjében
©ROH/Clive Barda 2011

The Royal Ballet
MACMILLAN EMLÉKÉV
MANON – Kenneth MacMillan
ÉLŐ: 2018. május 3., csütörtök 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. május 6., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
2 ÓRA 35 PERC, KÉT SZÜNETTEL

Kenneth MacMillan rendkívül érzékletesen, mély benyomásokat keltve jeleníti meg Manon és Des Grieux lovag tragikus szerelmét, melyből így egy Massenet muzsikájára komponált, méltán világhírű modern balett vált.

Koreográfia: Kenneth MacMillan
Zene: Jules Massenet
Táncosok: Adatközlés később

Manon fivére a hajadon kegyeiért legtöbbet ígérő férfinak szánja húgát; azonban a lány, amikor Des Grieux-vel találkozik, beleszeret. Az ifjú szerelmesek Párizsba szöknek, de amint G.M. úr luxus életvitelt ajánl fel Manonnak, ha szeretője lesz, a lány nem tud ellenállni a csábításnak. A Lescaut testvérek biztatására Des Grieux csal a kártyán, hogy reményei szerint elnyerje G.M. úr vagyonát, azonban leleplezik őket. Manont prostitúció vádjával letartóztatják, és New Orleansba deportálják, ahová Des Grieux is követi. Az úton Manon kimerül, és meghal. Kenneth MacMillan Manon koreográfiájának forrása az a XVIII. századi francia regény volt, amelyből Massenet és Puccini korábban már operát írt. A premier 1974. március 7-én volt, a főbb szerepeket Antoinette Sibley és Anthony Dowell táncolta. A balett gyorsan a The Royal Ballet repertoárjának alapdarabjává vált; a felnőtteknek szánt táncdráma modelljévé. MacMillan együttérez a szeszélyes Manonnal, és megérti szegénységtől való iszonyát. A rendező gyakran dolgozik együtt Nicholas Georgiadis díszlettervezővel, aki a tékozló pompán áttetsző szűkölködést is képes láttatni. MacMillan látványos tánckar jelenetei a teljes társulat számára eleven és összetett jellemábrázolást engednek meg. Így képesek Párizs és New Orleans olyannyira eltérő társadalmait megeleveníteni. Azonban Manon és Des Grieux szenvedélyes pas de deux-je ‒ mely MacMillan Rómeó és Júliájának intenzitását idézi ‒ hatja előre ezt a tragikus történetet, és avatja a Manont MacMillan egyik legelemibb drámájává.

Sajtófotó: Francesca Hayward és
Edward Watson kettőse
Kenneth MacMillan Manonjában
©2014 ROH. Fotós: Alice Pennefather.

The Royal Ballet
A HATTYÚK TAVA – Liam Scarlett, Petipa és Ivanov nyomán (új produkció)
ÉLŐ: 2018. június 12., kedd 20.15 Pesti Vigadó
MŰHOLDAS ISMÉTLÉS: 2018. június 17., vasárnap 15.00 Puskin mozi

VÁRHATÓ VETÍTÉSI IDŐ
3 ÓRA, KÉT SZÜNETTEL

A Royal Ballet új rendezésben mutatja be Csajkovszkij fenséges klasszikus balettjét, Liam Scarlett kiegészítő koreográfiájával és John Macfarlane díszleteivel és jelmezeivel.

Koreográfia: Marius Petipa és Lev Ivanov
Kiegészítő koreográfia: Liam Scarlett és Frederick Ashton
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Táncosok: Adatközlés később

A hattyúk tava 1934 óta megkülönbözetett darabja a The Royal Ballet repertoárjának. Az idei évadban a The Royal Ballet új produkcióként mutatja be a rezidens művész, Liam Scarlett kiegészítő koreográfiájával. Scarlett, noha hű marad a Petipa‒Ivanov koreográfiához, friss szemmel tekint erre a klasszikus táncműre, és ebben társa a jelmez- és díszlettervező John Macfarlane, akivel régóta együtt dolgozik. Siegfried herceg egy vadászat alkalmával egy csapat hattyút pillant meg. Amikor egyikük egy gyönyörűséges lánnyá, Odette-té változik, beleszeret. A lányon azonban gonosz varázslat ül: emberi alakját csak éjjelente nyerheti vissza. A hattyúk tava Csajkovszkij első balettje. Ismerve jelenlegi sikerét, talán meglepő, hogy a világ ma egyik legünnepeltebb klasszikus balettjét a premieren, 1877-ben visszafogottan fogadták. Az 1895-ös, Marius Petipa és Lev Ivanov általi átdolgozásnak köszönhetően vált A hattyúk tava nemcsak a balettirodalom, de a tömegkultúra része is. A sikert nem csak Csajkovszkij zenéjének éteri, szimfonikus ívében kell keresnünk, hanem Petipa királyi kastélybeli és Ivanov lírai tóparti jeleneteinek feltűnő kontrasztjában is.

Sajtófotó: Látványterv a The Royal Ballet
új A hattyúk tava előadásához, II. felvonás
©John Macfarlane

[tribulant_slideshow gallery_id=”11″]

Letölthető képanyag a teljes évadhoz:
http://pannonia-entertainment.com/ROH_2017_2018_Photos

Budapest, Pesti Vigadó
Budapest, Puskin Mozi
szolnoki Tisza Mozi
kecskeméti Otthon Mozi
szegedi Belvárosi Mozi
pécsi Uránia Mozi
debreceni Apolló Mozi