Royal Opera House – Puccini: Tosca

Előzetes

Adatlap

Puccini: Tosca

  1. december 15., szerda 20.15

a Royal Opera előadása

élő közvetítés 

Szereposztás
Elena Stikina (Floria Tosca), Bryan Hymel (Mario Cavaradossi), Alexej Markov (Scarpia báró), Hubert Francis (Spoletta), Jurij Jurcsuk (Cesare Angelotti), Jeremy White (sekrestyés), Jihoon Kim (Sciarrone)

Közreműködik: a Royal Opera Kórusa
Közreműködik: a Royal Opera House Zenekara

 

Stáb
Zeneszerző: Giacomo Puccini
Librettó: Giuseppe Giacosa and Luigi Illica
Rendező: ­Jonathan Kent
Látványtervező: Paul Brown
Fővilágosító: Mark Henderson

 

Vetítési idő: 3 óra 25 perc (két szünettel)

Nyelvek: olaszul énekelt, angolul feliratozott

DCP/Blu-Ray elérhetőség: 2022. január 19-tól, 2022 február 18-ig

Képek

Hol vetítik?

Hamarosan

Puccini: Tosca

A Royal Opera előadása

Az idealista festő, Cavaradossi és érzéki kedvese, Tosca romantikus világába hívatlanul csöppen a rosszindulatú Scarpia báró, egyben rendőrfőnök, aminek végzetes következményei lesznek. Elena Stikina, Bryan Hymel és Alexej Markov keltik életre a Royal Opera repertorárjának egyik legkeresettebb, legrajongottabb darabját: Puccini Toscáját.    

A híres, már-már démoni akkordoktól kezdve, amellyel az opera végkifejlete egy csapásra megváltozik – szinte sokkoló tragikumba csap át –  a színpadi feszültség egy percre sem csökken. A szerelem és a gonosz térnyerése meglepő módon kéz a kézben jár a Jonathan Kent rendező teremtette, pattanásig feszült atmoszférában.

Dráma, szenvedély és mesés muzsika – Puccini operába öltöztetett detektívtörténete egyike a legnagyobb operaélményeknek. Dan Ettinger karmesteri pálcája alatt olyan operacsillagok szólalnak meg, mint Elena Stikhina, Bryan Hymel, Alexey Markov, Christophe Mortagne.

A Tosca jelen operaévadunk egyik tündöklő csillaga. Az első, baljós akkordtól kezdve szinte tapinthatóvá válik a politikai zavargás és rettegés légköre. Jonathan Kent The Royal Opera-beli rendezése az 1800-as évek Rómájának vészterhes politikai időszakában játszódik. Scarpia, a titkosrendőrség vezetője ‒ minden operaszereplők leggonoszabbika ‒, könyörtelenül üldözi és halálra kínozza az állam ellenségeit. Komor, démoni áriái éles ellentétben állnak Tosca és Cavaradossi idealizált szerelmi kettőseivel, az olyan éteri áriákkal, mint a Vissi d’arte és az E lucevan le stelle. Giacomo Puccini tragédiája meghódította az 1900-as premier közönségét, és máig méltán az egyik leggyakrabban játszott opera maradt: megkapó cselekményének és fantasztikus zenéjének köszönhetően. A produkció látványos volta miatt ‒ gyertyafény megvilágította templombelső, Scarpia nyomasztó dolgozószobája és titkos kínzókamrája, valamint a római napfelkelte idézte túlzott optimizmus ‒ a könyörtelen végkifejlet néha enged a szorításából. Puccini gondosan mérlegelt hangjegyei ugyanolyan precízen kívánják megteremteni a valóság illúzióját egy távoli ágyúdörgés, mint az I. felvonásbeli Te Deum harangzúgása vagy a kivégzőosztag sortüze esetén.